Ez egy ilyen korai poszt lesz, kicsit rámjár a rúd mostanság, nem volt alkalmam írni ide, pedig elterveztem, hogy megosztok veletek néhányat (nem az összeset… ) a zenei klipek készítésének művészeti alkotásaiból. Vagy olyan számokat, amiknek kevésbé jó a klipje, de annál jobb maga a szám. Szóval efféléket. Egyébként csak hogy sikerüljön lenyugodnom, ma este megint koncertre megyek, 🙂 Mégis összejött a dolog… J. S. Bach: h-moll mise lesz terítéken… alig várom! 🙂 Na tovább mögé bekukkantani, számokat meghallgatni! De elötte jöjjön egy lista: Billy Joel, Genesis, Tears for fears, Gary Jules, Kiscsillag…
… aki az előző felsorolásból nem ismeri az összeset (van ilyen? :P) azt most én virtuálisan tarkónvágom, de opcionálisan is mindenki leoszthat magának egy tockost minden egyes ismeretlen névért!
Ugye ezek mellé a számok mellé már semmilyen másik zene nem kell. Most is ezt hallgatom. Hogy melyiket is? Kezdjük!
Billy Joel – We didn’t start the fire
Nos ez a szám adta a poszt címét, és mindent el is mondtam. Fantasztikusan jó szám, erősen emocionális, és tömör, kevésbé angolosoknak is adok majd azért linket. Ez egy tökéletes példa arra, hogyan lehet egy szuperjó számnak szuperpocsék klipet csinálni. Aztán a rajongók megoldották késöbb! 🙂 Na de mis is ez?
Billy Joel első nagy száma, a “Piano man” után lett híres, rá is ragadt ez a név. Ez a száma pedig egy rövid történelem lecke. A szövegnek nincs közvetlen értelme, csak felsorol szavakat, de a szavak egy átlag hallgatónak is eszébe juttatják, hogy mit akar mondani velük. A szám 1989-ben került kiadásra, és… érdemes megnézni. Nem tudok mit mondani róla, a szöveg magáért beszél. És most mindenki egyszerre: Joe McCarthy, Richard Nixon, Studebaker, television, North Korea, South Korea, Marilyn Monroe… Na és itt a pocsék eredeti klip (nem olyan rossz, de lehetne jobb is, mondjuk jobban passzolhatna a szöveghez):
És itt megtekinthető egy klassz fanvideó, sokkal jobb, és alatta ott a szöveg, linkekkel, bár sok már nem elérhető… Ja és a klip évszámokkal!
A Fanvideó linkje! (csak hogy feltűnő legyen)
Ki a következő?
Genesis – Land of confusion
Sokan ezt a számot csak a feldolgozása alapján ismerik, pedig egy olyan szám, amiben csak egy másik szám refrénjét éneklik már nem lehet jó. Na mindegy. De ez a szám is fantasztikus, érdemes a szövegre is figyelni, és a képekre sem árt. 1986-ban a Genesis ezért a klipjéért kapott Emmy-t. És igen, akkor még ért az valamit. (Genesis? Tuudod, Phil Collins, ilyenek, na!) De miért is kapott? Érdemes megfigyelni az utalásokat, van benne 2001: A Space Odyssey (2001: Űrodüsszeia, Stanley Kubrick), politika, minden, ami kell!
És ez az eredeti, nem az In Flames vagy a Disturbed, vagy bármelyik másik! 😉 (Kinek jut eszébe az Uborka? :D)
“That’s one a heck of a nurse…” 😀
Harmadiknak álljon itt a Tears for fears – Mad world.
A szöveg nagyon jó. Ja és persze ismerni kell az előzményeket is. Majd megmutatom miért. Szóval ezt a klipet 1982-ben adták ki. Nekem ez szól, ha SMSem jön! 🙂
Na és hogy miért raktam ki ezt? Mert szeretem, azért! 🙂 Na jó, nem csak ezért! Hanem ezért is:
Gary Jules – Mad World
2001-ben Gary Jules és gyerekkori jóbarátja, Michael Andrews közösen feldolgozták a Tears for fears számot, mert a Donnie Darko (már említettem) rendezője, Richard Kelly a U2 – MLK című számával akarta befejezni a filmet, de nem futotta a jogokra, így a két srác kapva az alkalmon, elkészítette a feldolgozást. Ami aztán 2003-ban karácsonyi siker lett, úgy is mondhatnánk “hit”. És sokak szerint jobb, mint az eredeti. Szerintem inkább csak más. Nyugodtabb, mégis szomorúbb, pedig az alap ugyanaz. Mi mindentől függ az üzenet…
És a végére legyen egy pécsi is:
Kiscsillag – Fishing on Orfű
A szám nagyon buta, ezt leszögezem. DE azért ilyen buta (direkt) hogy bemutassa, hogy mennyire buták a mai zenék… és azok tudnak lenni. De ha nem ezért buta, akkor csak úgy, és azért még vicces! Akkor a végén egy kacaj: Pritidiszkobébidenszing óldönájt……. 😀
Ennyi lenne! Majd még jelentkezem! 🙂
OmboliKiki Blogja 