Biztosan sokan vagyunk úgy vele, hogy ha bemegyünk egy boltba, és nincs konkrét célunk, csak meg akarjuk nézni, hogy mi újat találunk a polcokon, vagy hogy mi-mennyi, akkor kellemetlenül esik, ha valaki odajön hozzánk, és nekünk szegezi a kérdést: “Segíthetek?”. Bár a logikus válasz az lenne, hogy “Nem!”, mi megpróbáljuk szegény pára lelkét könnyíteni, és nem akarjuk, hogy bunkónak tűnjünk, annyit válaszolunk “Csak körülnézek!”. Első alkalommal még elnézzük, mert ez a munkája, ezért fizetik, ha másodszor odajön valaki, (valószínűleg nem ugyanaz az illető) akkor már kicsit furcsán nézünk, és vagy mogorván odavágjuk, hogy “Csak körülnézek!” mintegy dejavu-t érezve, vagy monoton konszumerista hanglejtéssel, és meglehetősen bosszúsan ráripakodunk a szerencsétlen eladni vágyó fiatalra, hogy “A munkatársa már kérdezte!” és elmélázunk magunkban, hogy vajon nincs-e valamilyen megoldás ezen kellemetlen esetek kikerülésére. Kedves olvasóim, ezennel egy új korszak kezdődik, ahol mindenki nyugodtan nézelődhet a boltban, anélkül, hogy az eladók fontoskodásának ki kéne tegyék amúgy is keszekusza idegrendszerüket. Mindez emez új találmányomnak, felfedezésemnek, ésatöbbinek köszönhető, melyet a TOVÁBB mögött (Read the rest of this entry ») Ti is megtekinthettek:
Írta: ombolikiki 